2011. július 30., szombat

Wáááoow!!!

olyan történt velem mint még soha!! 
kedden felmentem Pestre az Imapact Now nevezetű evangélizációra a nővéremmel. nagyjából egész héten ott voltam, és nagyon élveztem (hogy pontosan mit csináltam, az majd talán megírom egy másik bejegyzésben ;) szóval mikor hazaértem, alig vártam hogy végre lezuhanyozhassak és befeküdhessek a jó kis ágyikómba!  de ehelyett:

anya átrendezte a szobámat! de nem akárhogy! úgy ahogy megálmodtam! nem hittem a szememnek!
megvette az álom ágyamat: kérmszínű, hajlított vas cső, szívecskével meg minden egyébbel.felfúrta a falamra a kedvenc festményemet, amit egy festőnő személyesen nekem festett, pont oda ahova elképzeltem.vett egy csodaszép kosarat a plüssmacijaimnak. beszerzett nekem egy éjjeli szekrényt, pont olyat amire vágytam. vett egy dísz kalitkát, amit felfúrt a plafonra, és beletett nekem két díszmadarat is. vett nekem az IKEA-ban egy baldahint. megjavítatta a faliórámat.  új függönyt kaptam. áttolta a szekrényemet oda ahova akartam.vett nekem egy unikornis alakú héliumos lufit.vart egy huzatot a székemre.ja és ez még nem minden: még varrni fog nekem egy fülbevaló tartót is.
ugye megértitek, hogy tátva maradt a szám mikor beléptem a szobámba? márcsak azért is, mert mindent oda rakott anya ahova én akartam, olyan színű minden ahogy elképzeltem, vagy éppen a kedvenc boltomból való. de mindezt úgy hogy én semmit nem tudtam róla. és a legdurvább az egészben az hogy én nagyon sok mindent (szinte semmit) nem mondtam el ezekből az álmaimból anyának. és többet kaptam, mit amiről álmodtam...

Köszönöm Istenem az anyukámat!! :)

2011. július 18., hétfő

NINCS MÁS ISTEN!

Nálad lett borrá a víz,
A holtakat életre hívsz.
Nincs más isten! Nincsen más!

Te ragyogod be az éjt.
Te hozod el a reményt.
Nincs más Isten! Nincsen más!

Te vagy az Isten. Aki nevére,
Leborul minden a földön az égen.
Hegyeket mozdít, beteget gyógyít,
Az Úr ma is!
Te vagy az Isten. Aki nevére,
Leborul minden a földön az égen.
Szíveket hódít, sebeket gyógyít,
Az Úr ma is!

És hogyha Isten velünk,
Ember mit árthat nekünk?
Mert hogyha te vagy velünk,
Ki lehet ellenünk?



Ez a dal az idei dicsőítő iskola egyik legjobb dala! Nagyon tetszik a szövege!
angolul 
magyarul

2011. július 17., vasárnap

Királylány vagyok!!!

Egészen biztos vagyok benne, hogy királylány vagyok, mivel az én apukám király! az én mennyei apukámat, akit amúgy istennek is szoktak hívni az emberek ( van mikor én is ), na Ő egy klassz király! és nem csak azért klassz király mert jól uralkodik az országában, hanem mert az ő királysága örökké áll. szóval én örökké királylány leszek! :) az ő királyságában a testvéreim, vagyis  királyfik és a királylányok laknak, akik mind nagyon szeretik az atyát, vagyis a királyt.
ebben a királyságban nem félünk ha dörög az ég  vagy villámlik, csak megkérjük az atyát, hogy öleljen át, és volt félelem-nincs félelem...ennyire egyszerű :)

mivel királylány vagyok, engem különösen szeret az apukám. mivel királylány vagyok különösen vigyáznak rám.mivel királylány vagyok minden reggel úgy kelek fel mint egy királylány és egész nap azt csinálom amit a királylányok szoktak: szökdécselek a folyosón, énekelek a kertben, nevetek a madárkákkal...
szóval úgy élek mint egy királylány, mert az vagyok! királylány vagyok!

te is szeretnél királylány / királyfi lenni? nagyon egyszerű! csak kérd meg a mindenség urát, hogy had költözz be végre a lakosztályodba! igen, ő már előre lefoglalta neked a helyet a palotájában. hidd el  nekem,  nem fogsz csalódni, ez a lakosztály csúcs-király!!

2011. július 8., péntek

2011. július 3., vasárnap

Ne etesd a keselyűket!

Nyani, a majom, gyűlölte a keselyűket.
Második felesége első unokaöccsének, Tihinek azonban nagyon kevés esze volt. Csak mondta, hogy gyűlöli a keselyűket, a valóságban azonban éles csőrük, csupasz nyakuk, kiterjesztett szárnyuk, veszedelmes, görbe karmuk nagy hatást tettek rá.
Egyszer Tihiék lakófája közelében egy keselyű ereszkedett a földre.
Tihi szeme csak úgy nyelte az undok madár minden mozdulatát.
Azután minden irányba körülnézett.
Nem látott senkit és így gyorsan dobott neki ennivalót.
Azután, mivel egy benső hang szinte hallhatóan óvta őt a keselyűtől, hangosan rákiáltott a madárra. Heves mozdulatokkal fenyegetve, elkergette.
A következő napon két keselyű jött.Tihi szeme égett, amint a lombokon át fürkészve nézte őket. Szája kiszáradt. Lopva nézett körül, vajon figyeli-e valaki, de most sem látott senkit. Újra dobott ennivalót a gonosz madaraknak, akik vijjogva jöttek közelebb. Hangjuk sértette Tihi fülét.
Nemsokára még több keselyű jött. Egyre közelebb jöttek, mert Tihi ismételten etette őket. Azután olyan hangosan, ahogy csak a torkán kifért és még a messzi tüskebokron is túl is meghallották, rájuk kiabált és kővel dobálta meg őket. megrémültek volna, ha nem szokták volna meg az etetést. Így azonban csak csapkodtak kicsit a szárnyukkal, de ott maradtak.
Tviga, a zsiráf, előnyös helyzetéből, a nagy tövisbokor fölött nézett végig mindezt és szomorúan csóválta meg a fejét. Tudta, hogy aki keselyűket etet, szerencsétlenséget zúdít magára.
Egy hét telt el.
A keselyűk nem maradtak többé tisztes távolságban. Egészen a fa tövéig jöttek és undorító módon ették az eledelt, amit a kis majom titokban ledobott nekik. Tihi elbűvölten nézte őket, bár a félelemtől reszketett a térde.
A következő nap, déli hőségben, az arcátlanul merész keselyűk a buyufa fölött lebegtek. Tihi láthatóan dühösen kergette őket, azok azonban csak vijjogtak és félszeg szárnycsapkodással letelepedtek a fára s vadul kapkodtak csőrükkel az eleség után, amit Tihi ijedten dobált nekik. Fejük felett a magasban más keselyűk keringtek. Egyre több és több érkezett. Ezek is leszálltak és mind közelebb és közelebb nyomultak Tihihez.
Tihi rémültében egy görcsös bottal hadonászott, de ez sem sokat használt. A keselyűk, amelyeket felbátorított, lassan föléje kerekedtek. mind több és több szállt le a fára.
Éles csőrükkel Tihinek estek és vadul csipkedték. Kétségbeesett sikoltását elnyomta a keselyűk vijjogása.
Nyani naplementekor ért vissza a dzsungelből. Iszonyodva látta második felesége első unokaöccsének tisztára lerágott csontjait a család nagy buyufája alatt.
  "Ó, ma rosszat fogok álmodni, Nagyember!" - szólt Daudi egyik hallgatója és megborzongott.
  "Én is - mondta egy másik, miközben megmarkolta  a vastag gyökeret, amelyen ült. Szinte látom csupasznyakú fejüket, amint felém vágnak a csőrükkel.
  "Közületek néhányan elmondtátok nekem, hogy tisztátalan gondolatok zavarnak benneteket. A mai történet választ ad erre. Ha ezeket a gondolatokat azzal tápláljátok, hogy nézegetitek, olvasgatjátok, hallgatjátok őket és beszéltek róluk, akkor reátok telepednek és véget vetnek az életeteknek.
Éheztessétek őket és elmennek tőletek. Etessétek őket, akkor egyre szaporodó sereggel jönnek.
sok szívet falt már föl ezeknek a gonosz keselyűknek a csőre."
  "Ó - mondta M'gogo félhangosan magának - , ezek a szavak igen erősen érintenek engem.

(részlet A buyufa alatt c. könyvből)