2010. december 28., kedd

Felketem reggel, dél felé, és elmentem hajatmosni. közben azon gondolkoztam mi lenne ha a "szőke hercegem" itt lenne velem, és rámmosolyogna. jókedvel indultam le a konyhába, hogy egyek valamit.apukám öklendezésre hasonlító köhögése fogadott.
-jól vagy apa?- kérdeztem.
apa nem válaszolt csak bólogatott.csak bambulni tudtam kerek szemekkel .mi történt? apa nem szokott beteg lenni, nem szokott ilyet csinálni! akkor eszembe jutott,hogy néhány hónappal ezelőtt hugom azt mondta hogy talált apa kocsijában egy doboz cigit.akkor persz elutasítottam: az mi apukánk??viccelsz Johi??hogy gondolhatsz ilyet?
de most kezdett valósággá válni. eszembe jutott a cigiszag, ami apa pulcsijából szokott áradni néhanapján. a következő pillanatban agyam újabb ellenkezésbe fogott: hogy gondolhatsz ilyen Edina? apukád soha nem csinálna ilyesmit! stb.....ám nem segített.nem tudtam lenyugodni. Johinak igaza volt. apa cigizik. hogy mi? leírni is rémes! az én apukám??miért?hogyan? de akkor ez azt jelenti,hogy apa titokban, dugiban cigizik?
mindig is tudtam hogy sok mindent nem tudok a szüleimről, de nem gondoltam volna hogy, még titkolóznak is.nem tudom már eldönteni anyukám vagy apukám áll messzebb tőlem. mikor kicsi voltam apa volt a példaképem. ám ahogy egyre idősebb lettem egyre többet és nagyobbakat csalódtam apában. mostanra elértem oda hogy néha zokogni tudnék, mikor rá gondolok. persze ez nem azt jelenti hogy, nem szeretem, vagy ilyesmi. sőt! őt szeretem legjobban a világ összes férfia közül!
a következő pillanatban sarkon fordultam, és visszamentem a szobámba.

2010. december 27., hétfő

megihletve/hatva


Egy karácsonyi történet részletei:
(szintén Folk Paulina)

 "Hát Aladár kezdte mindig a karácsonyi hangulatot! Nem emlékszel? Leesett az első hó, hóembert építettünk, szánkóztunk, azután kakaót ittunk itthon. Készítettük a lelkünket az ünneplésre!"

"Gyönyörű a hó! Ahogyan esik, és esik. Minden puha lesz, hideg, és az ég csak ontja magából a kristályokat!"

 "Te mit csinálsz itt a hidegben egyedül? Önfagyasztási rekordot akarsz dönteni? – kérdezte Emma."

"Ti megünneplitek a hóesést?"

"Ünnepeld a hóembert!- lihegte, és átölelte Emmát."

2010. december 21., kedd

csak úgy

"Az olyan, mint a 80%-os feketecsokoládé. Kevesen értékelik, de akik igen, azok nagyra."
 
Folk Paulina

2010. december 4., szombat

egy bölcsmondás a netről...

Alattad a föld,
Fölötted az ég,
BENNED a létra!

Varró Dániel

SZÖSZ NÉNE

Fönt a Maszat-hegy legtetején,
ahol érik a Bajuszos Pöszméte,
és ahol sose voltunk még, te meg én,
ott ül a teraszán Szösz néne.
Ott ül a teraszán
vénkora tavaszán,
néha kiújul a köszvénye.

Ott ül dudorászva egy ósdi hokedlin,
szimatol körülötte az öszvére,
hogyhogy sohasem tetszik berekedni
a nagy dudolásban, Szösz néne?
Hogyhogy a köszvény,
hogyhogy az öszvér
nem szegi kedvét, Szösz néne?

Hát, tudjátok, ez úgy van, gyerekek,
nálam csupa szösz az asztal, a kerevet,
csupa szösz a tévé, csupa szösz a telefon,
szösz van a padlón, csempén, plafonon,
szösz van a hokedlin, szösz van a nokedlin,
szösz van a hajamon, a fülemen, a szöszömön,
öszvér, köszvény, semmi se búsít,
nem szegi semmi se kedvem, köszönöm.

Futnak a Takarítók a teraszhoz,
sipitoznak máris: „Szösz néne,
Csupa szösz a függöny, csupa szösz az abrosz,
nem lesz ennek rossz vége?
Csupa szösz a nyugdíj, csupa szösz a TAJ-szám,
szösz van a porcica kunkori bajszán,
szösztelenítsünk, portalanítsunk,
föltakarítsunk, Szösz néne?”

Fönt a Maszat-hegy legtetején,
ahol érik a Bajuszos Pöszméte,
és ahol sose voltunk még, te meg én,
dudorászik a teraszon Szösz néne:
„Szösztelenítés, portalanítás,
föltakarítás? Kösz, még ne.”