2011. március 18., péntek

nyuszit akarok!

Rájöttem, hogy túlságosan szeretnék egy pasit, de azt hiszem még nincs itt az ideje. Szóval nem akarom erőltetni a dolgot. Azt találtam ki, hogy valamivel elvonom a figyelmemet, ami pótolhatja a szeretethiányom. És mi lenne erre alkalmasabb, mint egy háziállat...
A kutya és macska ki van csukva mert allergiás vagyok rá. A vízben lakó állatokból elegem van. Szóval így jutottal el a nyúlig. Van olyan fajtája ami megmarad picinek, így lakhatna a lakásban. Először arra gondoltam, hogy lakhatna a szobámban, de az túl kicsi. Szóval valami más helyet kell neki kitalálni. És persze még a szüleimnek is bele kell egyeznie, de remélem összejön...

Szurkoljatok!!!!

2011. március 5., szombat

Bakancs lista féleség

Nem kifejezetten bakancs lista, inkább álmaim netovábjainak listája.
ja és nincs sorrendben, csak úgy egymás után....

-eljutni a világ legnagyobb virágos mezejére
-afrikai csecsemőkkel játszani
-csókolózni egy pipacsmezőn
-lakberendezőt hívni a szobábma
-megszelídíteni egy pingvint/vízilovat/jegesmedvét
-szivárványt festeni a szobám falára
-hintóval menni az esküvőmre, galambokat engedni
-saját fényképezőgép
-James Oliver szakácskönyv
-részt venni a Budapest-Bamako rallin
-kajacstázni
-puszit kapni egy néger embertől
-kamiont vezetni
-heijáratos busszal utazni egy hétig az országban
-virágot kapni a gyerekemtől
-házat építeni

2011. március 3., csütörtök

Ady hatás

Ady Endre - Az alsószoknya alkonya

Párizsból az a hír érkezik, hogy a női toalett egy becses és kedves darabját, az alsószoknyát, a divat száműzni fogja.

Ami még nemrég dalra hangolt,
Dalra nem ihlet már soha,
Illúzióbontóan eljött
Az alsószoknya alkonya;
Suhogásán nem fog dobogni
Hevülő szivünk, fájdalom!
─ Most írom az alsószoknyáról
Utolsó, búcsuzó dalom.

Bár nem sokat láttunk belőle,
Elég volt egy keskeny szegély,
Hogy a fejét már elveszítse
Egy-egy tüzes vérü legény.
Utána sokszor elbolyongott
Egy kilométert is. Csodás,
Hogy elbüvölt néha bennünket
Az alsószoknya-suhogás.

Óh! mit vétett az alsószoknya,
Hogy eldobják kegyetlenül,
Száműznek már minden magasztost,
Amin az ifju-szív hevül?
Nem volt talán nemes hatása?
Vagy így kivánja a morál?...
─ Mennyi kínos, nyugtalan kérdés,
Azt sem tudom, fejem hol áll...

Az alsószoknya suhogása,
Miként egy szép dal, elrepül,
Az alsószoknya suhogásán
Ifjú-szív többé nem hevül;
Ami még nemrég dalra hangolt,
Dalra nem ihlet már soha...
A poézis vesztét jelenti
Az alsószoknya alkonya.

Magyarórán az volt a feladat, hogy ki kell választani egy Ady verset, megtanulni, és megmagyarázni a tanárnak, miért pont ez a verset választottam.Hát valami ilyesmit mondtam:

Azért ezt az Ady verset választottam,  mert egyetértek vele. A társadalom sokat vesztett, azzal hogy olyan divatot teremtett amibe az alsószoknya már nem fér bele.
Nagyon tetszik benne az, ahogy érzékelteti benne az akkori kor erkölcsét. Bámulatos.Fájdalmas volt rájönni, és kimondani, hogy abban az időben az volt a szenzáció, az alsószoknya. És ma? Ma miért nem hoz senkit lázba az alsószoknya? Valószínű azért mert már senki sem hord olyat...
Harmadrészt azért tetszik ez a vers mert hatással volt rám.Amikor a verset olvastam, egy hatalmas bálterem jelent meg a szemeim előtt. Hatalmas csillárok lógtak a plafonról, a parketten egy tucat ember táncolt. A nők habos-babos, csupa-csipke hatalmas abroncsos szoknyákat viseltek, a férfiak pedig frakkot. Lágy zene szált a teremben, s az emberek bájos tekintettel csevegtek egymással.

2011. február 24., csütörtök

mosolyogj, ha tudsz!

Beléptem a blogomra és rájöttem, hogy nagyon régen írtam már ide.Valószínű a nagy ihletet vártam...és rá kellett jöjjek az soha nem fog eljönni. Szóval most írok....

Kb. 2 perce nézegettem egy másik blogot, és nagyon megtetszett amit azon az oldalon olvastam és láttam. egy kép, amin csupa szomorú és kétségbeesett arc volt rajzolva. a kép közepén, viszont egy mosolygós arc volt. sugárzott, ragyogott a többi között. a képhez ez a pár sor volt hozzábiggyesztve:
"Ez a kép mindent elárul. Rólam, az élet dolgaihoz való hozzáállásomról...
...és látjátok, hogy csukva van a szeme? Nem azt nézi, ami körülötte van. Nem hagyja, hogy hatással legyen rá a többiek hozzáállása. Ő másképp gondolkodik. Pozitív."
nemrég még én is ilyen kis virító csillag voltam. aztán magam sem tudom miért, de kezdett kialudni a fényem.mostanra már csak, egy halvány fényű csillagocska maradt belőlem. talán mert a sötét égre néztem,és nem a saját fényemre.
szóval vigyázat emberek, ezentúl újra virítani fogok! nem fogom hagyni hogy mások befolyásolják a jókedvemet!!
Ha találkozol velem, és véletlen nem mosolygok, akkor szólj rám!!


Köszönöm r*!

2011. február 10., csütörtök

Egy izgalmas szombat margójára

van egy barátom, akinek mindent elmondhatok. ha baj van, ha nincs, mindig meghallgat, és álltalában a válaszai a problémáimra igazak. akkor persze utálom, hogy igaza van, de kis idő után, újra végiggondolva, csak hálát adni tudok, hogy ismerhetem. a minap is ez történt.:

- jajj, annyira szeretnék babázni!!-kezdtem a beszélgetést, miután leütünk a lelátóra.
-akkor miért nem babázol?
- Papa azt mondta hogy előtte mosogassak el, és utána megkaphatom a babát. de én most akarok babázni! szívesen elmosogatok, csak előtte had babázzak!!én elmosogatok, becs'szó, de nekem most babázni kell!!-lovaltam bele magam a gondolatmenetbe.
-szerintem mosogass el. nem hiszem hogy ha Papa odaadná neked a babát, utána elmosogatnál. sőt tuti hogy nem mosogatnál el!!-mondta, olyan higgadtan, hogy zavarba jöttem.
- jajj ne mondj már ilyet. de igenis elmosogatnék!!-ragaszkodtam az igazamhoz.
-biztos vagy benne? legyél magaddal őszinte! elmosogatnál?
- nem lehetne a babával együtt mosogatni??-mondtam kis szünet után, mert rájöttem, igaza van.
- ha a babával együtt mosogatsz, vizes lesz, elázik. aztán előbb-utóbb tönkre megy. nem ajánlom.
-kár......-utálom mikor igazad van.gondoltam magamban.
-én azt ajánlom, mosogass el, és várd meg míg Papa odaadja neked a babát, mikor jónak látja.
-de a baba azt mondta, hogy egész életében arra várt, és most is arra vár, hogy játszak vele! érted?? neki szüksége van rám! muszáj vele játszanom, most rögtön!!-próbálkoztam még egyszer.
-mosogass, és várj.
csönd
-ok.-egyeztem bele.

még beszélgettünk egy darabig. aztán lesétáltunk a lelátóról, és elvegyültünk a tömegben.