Weller Istvánnak ajánlva

múltkor azt mondtad István, hogy mindent nézzek meg helyetted is. hát tessék....

elmentem a természet történeti múzeumba. gigantikus volt. hatalmas, gyönyörű, régi, kupolás épület.
annyi mindent kellett megnéznem egyszerre, hogy mikor hazaértem, fájt a fejem a sok információtól.
kitömött állatok, háromba vágott állkapcsok, kőminták az őskorból, vulkánok a közelmúltból, állatok bőr nélkül, műanyag emberek, hogy megérthesd hogy működsz, bogarak, madarak, dinoszauruszok, és még ki tudja mi minden más rengeteg dolog van ebben a múzeumban. kb egy hétig bandukolhatnál körbe, ha mindent meg akarsz nézni...ja és persze rengeteg bolt van, ahol mindenféléket lehet kapni. én könyvet vettem... mimást :D az a címe hogy: shunshine-why we love the sun.
majd leírom a véleményem, ha befejeztem. ha valaha is képes leszek elolvasni egy angol könyvet....

a dínós képeket az öcséimnek szánom. ha meglátogatnak, akkor ez lesz az első hely ahova elhozom őket. szinte látom magam előtt a lenyűgözött arcukat...hihihi

életemben először láttam piros telefonfülkét, muszáj volt felrakjam, csakhogy az osztálytársaim is élvezzék ezt a bejegyzést, ne csak az öcséim.  :P

a múzeummal szemben volt egy másik múzeum, (logikus ha már múzeum körútnak hívják a helyet ahol van...)
régi ruhák, szobrok, szőnyegek voltak kiállítva. legjobban az udvar nyűgözött le.  olyan hívogató feelingje van. "gyere ide olvasni minden héten..."

egy másik dolog ami megfogott. az hogy az emberek ide járnak rajzolni... beülnek egy múzeumba, és nekiálnak rajzolni. klassz..

ja, és az angolok tényleg azt hiszik, hogy náluk nyár van. a gyerekek a tó közepén pancsolnak, a huszonévesek fagyit, meg jégkását esznek...őrültek...