2012. november 28., szerda

Apa: ...hát igen, nekünk is hiányzol. de ha negyed órán keresztül tudsz áradozni, hogy milyen jó, akkor nagy baj nem lehet. úgy nézel ki mint aki szerelmes...
Én: miii??? jajj, apa!! dehogyis...csak simán jól érzem magam itt!
Apa: az szinte ugyan az. boldog vagy. nekünk ez a fontos.



azt mondják, hogy a szülőket majd akkor fogjuk értékelni, ha saját gyerekeink lesznek. nah ez nem igaz. elég ha kiköltözöl Londonba. nagyon hamar rájössz mennyire jófejek a szüleid. és hogy London nagyon nagyon nagyon messze van tőlük....


ez a háttérképem (két hete)!

2012. november 24., szombat

Saturday is always fine

legjobb program szombat délutánra?
nEVetÉS a barátokkal!
thai vegetáriánus étterem.
mogyorókrémes palacsinta fagyival.
costa kávézó.
csoda hogy nem pukkadtunk ki!
Anna és Bogi, jó volt veletek!




2012. november 23., péntek

négy kislány, egy nanny

ma reggel találtam öt fontot az utcán...elég klasz volt. :)
persze délután ebből vettem a lányoknak sütit, de ettől még jó élménynek számít!

a süti után jött az ami nem volt piskóta...
négy kislány, egy nanny, egy házban.
hazafelé a buszon, a mellettünk elhaladó autónak integettek. persze az nem jutott eszükbe, hogy hiába kiabálnak, a buszon utazókon kívül más nem fog felfigyelni rájuk...nah mindegy.

Mia és Rhianon papírrepülőket hajigált ki az ablakon, Anya és Emily pedig felfalták a mandarin állomány felét. de ezen kívül meglepően jó volt. rajzoltunk, társasoztunk, ferhérrépa chipset ettünk. :D
nem is olyan rosszak ezek a barátnők....

in the middel of your little mess, don't forget how big you're blessed!!!



2012. október 29., hétfő

a valóra vált rémálom

ma reggel azt álmodtam, hogy Matthew rámförmedt hogy ma mindenképpen párosítsam össze a tiszta zoknijait, mert már egy sincs szerényében. és hozzátette, hogy elutaznak Christianaval egy hétre és a lányokra én fogok vigyázni..
erre felriadtam!!! a telefonom már megint fél nyolcat mutatott, ami azt jelenti hogy elaludtam.:O kirobbantam az ágyból, az álmomat gyorsan a feledés tengere felé irányítottam. kapkodtam a ruháimat ki a szekrényből, amikor bevillant valami...
ŐSZISZÜNET!!!!! neeeeeeeeeeeeeeeee
ezen a héten a való életben is én fogok vigyázni a lányokra :O
ezzel a tudattal bandukoltam le a konyhába, (mérsékelt tempóban) és akkor Matthew a valóságban is rámszólt, hogy már tényleg nincsen egy pár zoknija sem. és please sort this today.... (a zokniállománya 90%-a fekete, és mindegyik másfajta)

hát erre mondanám azt hogy MONDAY MORNING!!!

szóval egész nap boltosat játszottunk. a lányokvoltak az eladók. én meg a 60 féle vevő.

most vigasztalom magam! (kenyér nélkül, kanállal)